Eszék, 2022.06.08.

A Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódva 22 fős csoporttal utaztunk Eszékre, a partneriskolánk a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ volt. Ez az iskola rendelkezik óvodával, általános iskolával és gimnáziummal. Utóbbi az egyetlen magyar gimnázium az országban.
Az utazás reggelén aggódva tekintettünk a felhős égre. Sajnos a határátlépés után kiadós eső kísért minket Eszékig. A buszból kiugorva az iskola bejárata felé vettük az irányt.
 
Az előtérben általános iskolásokkal találkoztunk. Ahogy megtudtuk, a földszinten találhatók a kisebbek termei (általános iskola és óvoda), az emeleten a középiskolások kaptak helyet. Alkalmunk nyílt a termekbe betekinteni és az itt tanulók hétköznapjait meglesni. Örömmel elegyedtünk beszélgetésbe az itteni magyar diákokkal. A kísérőinket már az idősebb diákok kalauzolták az emeletre, a tanári szoba felé. Andócsi János igazgató úr és Samu-Koncsos Kinga magyar szakos kolléganő fogadott minket ezen az esős délelőttön. Velük érkeztünk vissza a földszinten várakozó csoportunkhoz. Igazgató úr köszöntött minket és mesélt az intézmény jelentőségéről, melyet az betölt a horvátországi magyar családok és fiatalok életében, a magyar nyelv és kultúra ápolásában. Később a tanárnő vezetett végig az intézményen, bemutatta a képzési rendszert, főleg a gimnáziumi osztályokra fókuszálva. Megtudhattuk, hogy nagyon kicsi, 3-5 fős osztályok is vannak. Az egész intézmény tanulói létszáma 80-90 fő. A modern kollégium átadásával emelkedett az utóbbi 2-3 évben a létszám erre a szintre. Messzebbről is be tudnak iskolázni magyar fiatalokat, tehát a kollégium pozitív hatással van a tanulólétszámra. Amikor a főépület melletti kollégiumot megtekintettük és a szép, színvonalas, kétágyas szobákat megláttuk, megértettük, miért kíván egyre több diák itt lakni és tanulni. Hallottunk a kulturális életről, a nagyszerű tanulmányi- és sporteredményekről. Felvetődött az ötlet, hogy őket is meghívjuk Szekszárdra, a Garay János Gimnáziumba, például nemzetközi – a Kárpát-medence magyar iskoláinak részvételével zajló – sportversenyre. Nagyon örülünk, hogy alkalmunk nyílt találkozni a határon túli magyar fiatalokkal és tanáraikkal.
Elbúcsúztunk vendéglátóinktól és a belváros felé indultunk. Szerencsénkre elállt az eső, sőt később kisütött a Nap. Így a városnézés is jó hangulatban telt. Az iskola közelében felkerestünk egy 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékhelyet: azt a régi házat, ahol a forradalom menekültjeit Eszéken befogadták. Egy nagy márványtábla tanúskodik az akkori eseményekről.
 
A központban a Megyepalota és a Szent Péter és Pál Katedrális megtekintésével folytattuk a napot. A város főterén egy kis szabadidőt kapott a csoport, majd a sétálóutcán haladtunk tovább. Kellemes séta következett a Dráva partján futó sétányon, amely elvezetett minket egészen az eszéki várig. A vár központi tere a Szentháromság tér. Sajnos most építkezés miatt éppen csak be tudtunk lesni. Láttuk a tekintélyes várfalakat, bástyákat, az ódon, kövezett utcákat, a szépen helyreállított régi házakat. Az eszéki egyetem műemléki épületeit is megcsodáltuk. Kellemesen elfáradva szálltunk fel a buszunkra.
Késő délután érkeztünk vissza Szekszárdra. Köszönjük a Rákóczi Szövetség támogatását a kiránduláshoz, mely során eljutottunk határon túli magyar diáktársainkhoz, betekintést nyerhettünk a hétköznapjaikba és megtapasztaltuk az eszéki magyar iskola kultúramegtartó szerepét.

Lukácsi László, Mészáros Ferenc, Fauszt András kísérő tanárok