A GJG Színpad története
2004-2023

A diákszínjátszásnak régi hagyománya van a Garay János Gimnáziumban. A GJG Színpad 2004 óta működik ebben a formában Báló Marianna drámapedagógus vezetésével. Az elmúlt 18 évben számos előadást, ünnepiműsort, irodalmi összeállítást mutattunk be. Műsoraink magas színvonalúak, amelyet eredményeik is bizonyítanak.
A csoport aktívan részt vesz az iskola, és rajta keresztül a város kulturális életében, az ünnepi műsorok (Okt. 23., karácsony, A magyar kultúra napja, Márc. 15., A nemzeti összetartozás napja, ballagás, Mészöly-emléknap, jótékonysági estek, díjátadó ünnepségek stb.) megrendezésében.
Csoportunk az iskola keretein belül működik. Heti egy alkalommal - péntekenként 14.30-tól 16 óráig - próbálunk. Nemcsak színdarabok betanulása a célunk, hanem drámapedagógiai eszközökkel a diákok kommunikációs, kooperációs és kreatív képességeinek a fejlesztése is, valamint a színházzal és a színházra nevelés.
Minden évben változik a társulat összetétele, létszáma (voltak olyan évek, amikor közel 30 fővel is - 12-18 évesek - dolgoztunk), hiszen a leérettségiző diákok elmennek, helyettük újak jönnek. Az elmúlt 18 év több mint 150 tagja volt a GJG Színpadnak. Volt, aki 6 éven keresztül játszott a csoportban, volt, aki csak egy évig.
Az éves munkát évek óta ráhangoló, alapozó tréninggel kezdjük. Ez segíti az új tagok beilleszkedését, intenzívebb együttlétet teremt a csoport számára, amely alaposabb felkészülést eredményez. Ennek során dől el az is, hogy a csoport milyen előadást fog elkészíteni. Olyan darabokat szoktunk választani, amelyekben valamennyi tagunk szerepelhet. Témák, amikről eddig közösen gondolkodtunk, például az árulás, a hatalom működése, manipuláció, a gyermeki agresszió, vagy a hűség, szerelem, szeretet, áldozathozatal, hősiesség, igazságosság, őszinteség, hazugság. Ehhez keresünk azután a felkészülés során irodalmi anyagot, majd a választott témát körbejárjuk egy komplex drámafoglalkozáson, illetve készítünk rá improvizációs gyakorlatokat. Munkánkat az is segíti, hogy a csapat szinte évente részt vesz színházi nevelési foglalkozásokon Budapesten. A csoport működését többször (2012 óta szinte évente) sikerült már pályázati forrásokkal megtámogatni. Ezek keretében egyrészt tehetséggondozó táborokat szerveztünk a színjátszóinknak, másrészt tréningeket szerveztünk küldő szakemberek közreműködésével.
Az elmúlt közel két évtizedben több színpadi produkciót láthatott tőlünk nemcsak az iskola, hanem a város is:

2004-2005-ben Mart P. Ildikó Kukás guru című bohózatával kezdte működését a Báló Marianna tanárnő által vezetett GJG Színpad. Ezt még csak a gimnázium falai között mutatta be a társulat. A siker azonban meghozta a kedvet a további munkához.

 

A darab Kócsi Imre, gazdag vállalkozó házában játszódik. Kócsiné férje tudta nélkül meghívja magukhoz vendégségbe Szabó Jánost, a Magyarországról elszármazott indiai gurut. Kócsi úr félti a „családi békét”, ezért úgy dönt, hogy egyszer s mindenkorra elveszi felesége kedvét a hasonló ötletektől. Terve túl jól sikerül…

Szereplők: Kócsi úr, Imi (gazdag vállalkozó): Fehér András; Times (felesége): Kovács Kata / Kálya Kata; Gödény Dezső (szelektívhulladék-gyűjtő, kukás): Weisz Péter; Mamuska (Times nagyanyja): Varga Virág; Sára (Dezső élettársa, Kócsi úrék takarítónője): Fenyvesi Boglárka / Priskin Zsófia; Judit (Imi szeretője): Keresztes Amália; Irénke (Timesék szakácsnője): Erőss Emese / Duzmat Zsófia; Marika (alkalmi szakácsnő): Máté Gabriella / Dombai Vera; Dr. Löki Lenke ( polgármester asszony): Heilmann Angéla; Postás: Lábár Dániel / Fábián Péter; Komor János (temetkezési vállalkozó): Wallacher Eszter / Nagy Noémi; Betörőfőnök: Farkas Judit / Karácsonyi Klaudia; Betörő I.: Czövek Petra / Schüszler Tamara; Betörő II.: Kovács Dániel / Slezák Judit; Gyula (rendőr, a postás bátyja): Imre Szabolcs / Halbrucker Anett; Eszmeralda, Magnum, Herkules (Sára gyermekei): Ivanizs Zsuzsanna, Benkő Ágnes, Papp Kata; Szabó János (indiai guru): Kádár András / Imre Szabolcs
Súgó: Buzási Blanka; Világosító: Tóth Alexandra; Hangosító: Fehér Dániel

 

2006-2007-ben egy Örkény egypercesekből összeállított groteszk játékot (7 képben), Az élet értelme címmel adtunk elő, amellyel a keszthelyi Helikonon és a dombóvári regionális diákszínjátszó fesztiválon egyaránt ezüst minősítést értünk el.
Az élet értelme sokféle lehet, de az igazi értelem maga az élet és a humánum. A görbe tükör, a groteszk rámutat arra, milyenek is vagyunk. A képek egy- egy szeletét adják az életnek, a legfontosabbakat kiemelve: család, munka, művészet, hatalom és emberség az embertelenségben is. És folytonos újrakezdés, felállás.

 Szereplők: Író / Pisti: Fábián Péter; Porondmester / Bíró / Igazgató / Wächter / Őr: Fehér András; Rendőr / V. Újságíró: Schüszler Tamara; Rizi / VI. Újságíró: Duzmath Zsófia; Kislány / Futár: Dombai Vera; Annuska / Klárika: Kálya Kata; Mama / Takarítónő: Varga Virág; Olga / Wolfné: Nagy Noémi; Szőke nő / VII. Újságíró: Farkas Judit; Anyós / VIII. Újságíró: Horváth Dalma; Erzsike / XII. Újságíró: Priskin Zsófia; Gyorsíró / XIII. Újságíró: Buzási Blanka; Okos nő / IX. Újságíró: Slezák Judit; Irénke / X. Újságíró: Tóth Alexandra; Zsuzsa / I. Újságíró: Papp Kata; Ancika / II. Újságíró: Halbrucker Anett; Mancika / III. Újságíró: Benkő Ágnes; Férj / XI. Újságíró: Karácsonyi Klaudia; Gábor, eunuch / IV. Újságíró: Mádi Gábor;
Hangosító: Venyercsán Péter; Világosító: Gwizdala Dáriusz
Szerkesztette: Báló Marianna és Fábián Péter

 

2008-ban Az ember élete című csángó mesefüzért adtuk elő, amellyel a regionális diákszínjátszó fesztiválon arany minősítést, az országoson két különdíjat, a keszthelyi Helikonon pedig ismét arany minősítést szerzett a csoport. Ezt a darabot többször is bemutattuk (pl. a PTE Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolai Karán a mese napja alkalmából, az V. Sz. Ált. Iskolában, a Magyarországi Német Színházban (DBU) kétszer is, az gimnáziumunk öregdiák-találkozóján és az iskolai nyílt napokon).

A játszók szándéka volt, hogy bizonyítsák, mai felpörgött technovilágunkban, ha rejtetten is, de létezik az ősi, a népköltészet, melyre mindig érdemes odafigyelni. Ezek a mesék az élet, a világ nagy kérdéseiről szólnak: teremtésről, születésről, munkáról, boldogulásról, párkeresésről, házasságról – azaz az ember életéről a székely ember derűs bölcsességével.

Szereplők: Arnold Bernadett, Benkő Ágnes, Duzmath Zsófia, Eszterbauer Kata, Ézsi Klára, Fábián Péter, Fehér András, Fetzer Ralf, Halász Evelin, Halbrucker Anett, Kálya Kata, Lehel Regina, Magyar Bea, Nagy Mónika, Nagy Noémi, Pálma Péter, Priskin Zsófia, Pulcz Vivien, Rick Péter, Simon Janka
Zenészek: Békési Eszter, Dobrovitz István, Hollósi Boglárka, Venyercsán Péter

2009-ben a Gyurkó László balladája nyomán készült Kőmíves Kelemenné c. darabunkkal az Országos Diákszínjátszó Találkozó regionális fordulóján arany, az országoson pedig bronz minősítést kaptunk, valamint Fábián Péter a színészi alakításáért különdíjat. 2010-ben pedig a Keszthelyi Herlikoni Ünnepségeken a Kőmíves Kelemennével szintén arany minősítést szereztünk. A színdarabot többször láthatta a közönség a DBU-ban is.

 

„Nem hazug áldozat / Igaz áldozat kell. / Hogy jövőnk megszüljük / Ahhoz áldozat kell”
A mi értelmezésünkben ez a ballada elsősorban nem az alkotásról szól - éppen ezért nem Kelemen az igazi hőse -, hanem a közösség életéért, megmaradásáért, jövőjéért hozott igaz és önkéntes áldozatról, Kőműves Katinkáról.
Hogy miért éppen erről a témáról akartunk játszani? Talán mert ez a gondolkodásmód ma már nem annyira jellemző a világra, talán régen sem volt az, de sokunk hite szerint mégis létezik.
Mi is úgy gondoljuk, hogy „Minden, ami épül / Ahhoz áldozat kell / Ami megszületik / Ahhoz áldozat kell / Áldozatból épül / Ember is, jövő is / Áldozatból nyílik / Kőfal is virág is”

 

Szereplők: Regős: Nagy Mónika; Kőmíves Kelemen: Fábián Péter / Kristóf Csaba; Kőmíves Katinka: Lehel Regina; Kőművesek: Boros Máté / Tóth Gábor, Dobrovitz István / Balassa Péter, Juhász Bence / Helfenbein Dávid, Csige Andris, Malustyik István, Rick Péter, Venyercsán Péter /  Prischetzky Tamás, Kozma Péter; Asszonyok: Arnold Bernadett / Kóka Boglárka, Eszterbauer Kata, Ézsi Klára / Brigitta, Tar Virág, Főbíró: Fetzer Ralf, Kisbíró: Pulcz Vivien
Zenészek: Békési Eszter, Oszter Miklós

2011-2012-ben készült el A kesztyű című előadásunk első változata, amit Csorba Piroska stílusparódiáiból állítottunk színpadra. Ez az előadás mind az RDT-n, mind a Helikonon (2012) arany minősítést nyert, 2013-ban pedig a Magyar Művek Szemléjén ezüstöt érdemelt.
Üldögéltünk… Karinthy, Queneau meg én. Ők Isten tenyerén, én idelenn.
-    Egy fiúcska elhagyta a kesztyűjét. Sír!- nézett le a földre Karinthy.
-    Játsszunk vele! – mondta Queneau.
És játszani kezdtünk…

 

Szereplők: Barsi Julianna, Elblinger Zsuzsanna, Elekes Boglárka, Hagymási Balázs, Juhász Bence, Kiss Norbert, Kóka Boglárka, Loboda Lilla, Malustyik Brigitta, Márton Balázs, Nádasi Lili, Pacheco Ana Esther, Pap Péter, Posta Soma, Potyondi Gergő, Pusztai Petra, Szanyó Veronika, Tóth Norbert, Vétek Bence
Hang és fény: Cziráki Maja és Zórád Áron

 2013-ban Horgas Béla Hóbogyó és kányavér c. mesejátékából készült egy előadásunk. Ezt a darabot iskolánkban és a XXIV. Országos Diákszínjátszó Találkozó Dél-alföldi regionális rendezvénye és a VII. Kecskemét Fringe fesztivál színjátszó programjának keretében mutattuk be.

„Alapkonfliktusa tulajdonképpen egy mesekörnyezetbe ültetett hatalmi konfliktus. Ha úgy tetszik, mai hatalmi struktúrán belüli összeütközések jelennek meg a darabban.
A mesében szereplő király, Urug, mindenható, és Gyökér – Kasmir - Juszuf, a tudás-kalmár szellem-erőszak megtestesítői egyszerre végrehajtó és kiszolgáló szerepet játszanak.
A cselekmény során az egyéni hőssel szemben álló strukturált hatalom széthullik: az intrika, a hatalomvágy, a pozícióharc állítja szembe egymással a szereplőket. Úgy tűnik, Ezek tipikusan „felnőtt'' konfliktusok, nem éppen gyerekszínházba valók. Ám, ha meggondoljuk, hogy e konfliktustípusnak hányféle variációjával, tünetével és lecsapódásával találkoznak nap mint nap a gyerekek az iskolában, otthon, az utcán, a sportpályán, a szülők munkahelyi élménybeszámolóját hallgatva, belát-hatjuk: a konfliktus magja nagyon is ismerős számunkra.
Annak a korosztálynak, amelynek leginkább szólhat Horgas Béla műve, az egyik legközpontibb problémája a köztes állapotúság, az, hogy már nem gyerek, de még nem is felnőtt. Ezt az ambivalens magatartást Horgas az álom és a tett konfliktusában mutatja meg.
A szinte kötelező happy enddel szemben Horgasnál nincs boldog, mindent elrendező vég. Alighanem ez a befejezés sokkal közelebb áll az ifjú nézők világához, mint a megszokott „minden jó, ha a vége jó” hangulat. Horgas darabja nemcsak témakezelésben újszerű és a nézőit egyenrangú partnernek tekintő. A szokatlanul feszes dialógusoknak a szabadvers belső ritmusa, rímei adnak lüktetést és szárnyalást. A darabban szürreális hatások érvényesülnek.”
(Nánai István)
Szereplők: DÁNIEL, tizenhét éves álmodozó: Juhász Bence; MAB, az álmok tündérkirálynője: Malustyik Brigitta; BÁBA, Mab segítője: Pusztai Petra / Loboda Lilla; URUG, király az Álmatlan Éjben: Sándor Dániel / Posta Soma; GYÖKÉR: Tóth Norbert; KASMIR, kereskedő: Potyondi Gergő / Márton Balázs; JUSZUF, katona: Kóka Vajk; HALÁSZ: Vétek Bence; Kendős vénasszony, álomfigura: Elekes Boglárka / Nádasdi Lili; EGYIK, álomfigura: Kocsis Kata; MÁSIK, álomfigura: Posta Soma; FEKETE NŐ, álomfigura: Elblinger Zsuzsi; SZŐKE NŐ, álomfigura: Loboda Lilla; VÖRÖS NŐ, álomfigura: Szanyó Vera / Kóka Boglárka; DOMINÓ,  álomfigura: Pacheco Anita / Barsi Orsolya; SZÖRNYETEG, álomfigura: Hagymási Attila; ARCTALANOK, Urug kíséretének tagjai

2014-ben újabb előadás született, ezúttal egy szerkesztett játékot adtunk elő, amely Kosztolányi Dezső verseiből és Hajnóczy Péter Ki a macska novellájából készült, és A játék az különös címet viselte. Ezt a darabot ismét a Helikonon mutattuk be, ahol ezüst minősítést nyert. A barcsi Regionális Diákszínjátszó Találkozón is eljátszottuk (ebben az évben nem volt minősítés a fesztiválon), illetve a DBU-ban is láthatta az előadást láthatta a szekszárdi közönség.
Szerkesztett játékunk a gyermeklét - felnőttlét kérdéseiről, problémáiról, örömről és fájdalomról, életről és halálról szólt, néhol kegyetlen őszinteséggel. A Kosztolányi-versek vezették be a Hajnóczy-novellát.

 

Szereplők: Vörös: Halász Bence, Kesztyű: Kiss Norbert, Hosszú: Márton Balázs, Pösze: Sziegl Eszter, Dugó: Ionescu Raul, Egér: Barsi Julcsi, Kocka: Posta Soma, Veréb: Vétek Bence, Hugi: Kardos Kinga, Házmester: Elblinger Évi, Klári: Loboda Lilla, Osztálytárs: Beke Sára, Apa/ egyetemista: Tóth Norbi, Anya: Rang Petra, Macska: Elblinger Zsuzsi, Rádióbemondó: Sándor Dániel, Zenész: Sándor Dániel, Világosító: Potyondi Gergő

2015-ben ismét RDT-re készültünk, a Sántál, a mágus című darabot mutattuk be, amely Thomas Mann és Spiró György művének (Mário és a varázsló) átiratából készült. Sajnos ebben az évben épp eltörölték a minősítést az RDT-n, így csak szóbeli értékelést kaptunk a barcsi zsűritől az előadásról.
„Bábu vagy, bábu vagy, valaki elvakít. Bábu vagy, úgy mozogsz, ahogy ő irányít...” (KFT) Játék hatalomról, manipulációról, kiszolgáltatottságról, régen és most…

 Szereplők: Mágus: Sándor Dániel; Márió (pincér): Halász Bence; Panziósné: Patonai Kitti; Vállalkozó: Máté István; Felesége: Soós Anna; Könyvtáros: Loboda Lilla; Unokahúgai: Tornóczky Kíra és Ionescu Lea; Orvos: Kincses Andor; A neje: Rang Petra; Gyermekeik: Tumpek Fanni és Ionescu Raul; Az orvos asszisztensnője (és szeretője): Kedves Emerencia; Vendéglős: Kiss Norbert; A neje: Pongrácz Edina; Gyermekeik: Lovas Evelin és Bomba Soma; Fiatalember: Csekei Zalán; A barátnője: Ihos Iringó; Rendőr: Tóth Norbert; Elegáns hölgy: Fábián Nikoletta; Pesti lány: Beke Sára; Siheder: Posta Soma; A barátnője: Kardos Kinga; Diáklányok: Sziegl Eszter, Pap Noémi, Barát Dóra; Művházi dolgozó és fuvolista: Elblinger Éva; Önkéntes segéd: Fábián Viktor

2016-ban újra Helikon következett. Ezúttal Tasnádi István: Rovarok című darabját vittük Keszthelyre. Ismét arany minősítést sikerült szereznünk az előadással, amely Akciódús történet szerelemmel, humorral, zenével.

Egyszer régen egy messzi-messzi galaxisban történt valami. Felvirradt a rovarok reménycsillaga. Ugyanis „a szerves élet legmagasabb és legalacsonyabb formája nyílt harcban áll egymással”. A rovarok győzelmének záloga egy titkos biológiai fegyver. Egy rejtelmes rovarrománc miatt azonban minden meghiúsul.
Tasnádi István darabja egy rovarokra írt és emberi jellemzőkkel megtűzdelt csodavilág. A cselekmény egy nap alatt játszódik le. A helyszín Szemétcity, a szereplők az élet harcosai, az ember ellenségei. A történet főhőse, Tiszavirág, messze sodródik szülőhelyétől, és egy nagyvárosi csatorna partján bújik ki a bábjából. Hogy fogja így megtalálni magának az igazit? Szerencséjére – vagy pechjére – egy lakótelepi vérszívó banda, a Tetű, a Bolha, az Atka és a Szúnyoglány megszánja őt. Elhatározzák, bearanyozzák a kérész kurta életét, megmutatják neki a legszebb helyeket, elviszik a legjobb bulikba, és közben próbálják megkeresni neki az igazi társat.

Szereplők: Balogh Nóra, Barát Dóra, Bartha Dorottya, Bomba Soma, Csekei Zalán, Elblinger Éva, Fábián Viktor, Fritz Szabolcs, Gáspár Fedóra, Kedves Emerencia, Kincses Andor, Korsós Gergő, Loboda Izabella, Mészáros Ferenc, Németh Attila, Oláh Péter, Pap Noémi, Patonai Kitti, Pongrácz Edina, Posta Soma, Rang Petra, Sándor Zsigmond, Szabolcsi Petra, Tóth Flóra, Tumpek Fanni

2018-ban született a következő darabunk, amit szintén a Helikonra vittünk: Arany János Vörös Rébék című balladájából készült előadás. Ismét arany minősítést nyertünk.
Erre az alkalomra az elmúlt Arany-évforduló kapcsán egy mozgásszínházhoz közelítő előadással készültünkk Arany János egyik legtalányosabb öregkori balladájából, a Vörös Rébékből. Mottóul két idézetet választottak, melyek a kívánságról és a kísértés természetéről vallanak: “Mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.” (Jak 1,14-15) Olvasható Jakab apostol levelében a bűn természetéről, működéséről. Luther pedig arra figyelmeztet, hogy "azt nem kerülhetjük el, hogy madarak repüljenek el a fejünk felett, de azt már megakadályozhatjuk, hogy fészket rakjanak a hajunkban.”
Az előadáshoz zenei alapul az Úzgin Üver zenekar Vörös Rébék című 2004-ben megjelent lemezének számait választották. A darabot a csoport ötletei alapján Báló Marianna állította színpadra. Segítője volt Fábián Péter és Juhász Bence.

 Szereplők: Vörös Rébék: Pongrácz Edina; Pörge Dani: Korsós Gergő; Sinkó Tera: Loboda Izabella; Kasznár: Dahud Emil; Görög: Nemes Zsombor; Csendőrök: Fábián Viktor, Szalai Bálint; Továbbá: Ábrahám Bereniké, Balogh Nóra, Kovács Dorina, Tóth Flóra és Sándor Zsigmond

 2019-2020-ban újabb előadást szerettünk volna létrehozni. A téma a napjainkban sajnos nagyon is aktuális iskolai zaklatás lett volna. Kalapos Éva Massza című regényét szerettük volna színpadra állítani, a próbafolyamatot azonban félbeszakította a covid-járvány, ez a darab így nem készült el. A csoport is kissé szétzilálódott, a következő tanév az újjászervezéssel telt el.

2022: Ismét Helikonra készül a társulat. A gyermek és diákszínjátszók egyik kedvelt művéhez, a Lúdas Matyihoz nyúlt a csoport. Mi is átdolgoztuk egy kicsit, alapul Hajós Zsuzsa szövegkönyvét vettük, ezt egészítettük ki néhány saját ötlettel. A világhelyzet ráadásul úgy hozta, hogy aktuálissá is vált az általunk átgondolt történet.
Az igazság, igazságszolgáltatás kérdését vizsgálva arra a régi-új következtetésre jutottunk, hogy az erőszak nem megoldás, mert újabb erőszakot szül, így a mi előadásunkban elmarad a harmadik verés, de hogy mi legyen a jó megoldás, azt a nézőkre bízzuk. Amennyiben ez az előadás sikeres lesz, szeretnénk iskolákba elvinni, és ott a darab végén a gyerekekkel erről a kérdésről beszélgetni.
Szereplők: LÚDAS MÁTYÁS: Nemes Zsombor; ANYA: Palkó Teréz; DÖBRÖGI: Dicső Botond; ISPÁN: Főglein Liza; MÁRTA, PR-os: Ferencz Lilla; GÁSPÁR, TESTŐR: Görcsös Ákos; BOLDIZSÁR, TESTŐR: Szabolcsi Tibor; LÚDBŐR: Kisvári Gréta; LÚDTALP: Rádi Fanni; MÁRTON LÚD: Piras Marco

https://www.youtube.com/watch?v=68Mdkwfsfug

A Helikoni bemutatón ezzel az előadással ezüst minősítést szereztünk. A tanév végén a művelődési ház színháztermében is eljátszottuk a darabot diáktársainknak, tanárainknak, barátainknak, rokonainknak és ismerőseinknek.

2023: A csoport ebben az évben ismét új darabot készített A lutri címmel.

A történetet a horror és rejtélyes műveiről ismert Shirley Jackson amerikai írónő The Lottery című novellájából vettük. Az elbeszélést magyarra Sorshúzás címen Megyeri Andrea fordította le. A szerző jelentős közfigyelmet keltett ezzel az elbeszélésével, amelyet 1948-ban publikált. A történet gyorsan az antológiák standardjává vált, és 1952-ben a televízió számára adaptálták, majd 1969-ben egy rövidfilmet készítettek belőle, 1999-ben pedig egy játékfilm alapjául szolgált. Született belőle képregény, rádiójáték, egyfelvonásos színdarab, sőt balett-előadás is. Az elbeszélés később az amerikai oktatásban kötelező olvasmány lett. A művet jelentős szociológiai és irodalmi elemzésnek vetették alá, és az amerikai irodalom történetének egyik leghíresebb novellájaként írták le. Úgy véltük, hogy az elbeszélés mondanivalója 75 év múltával is – helytől és időtől függetlenül is - érvényes, aktuális, fontos; egyre inkább irracionálissá váló világunk groteszk tükre. A darabot kétszer mutattuk be: először a csurgói Regionális Diákszínjátszó fesztiválon, majd a szekszárdi közönségnek a DBU-ban egy minifesztivál keretében.